Hidraulikus henger hibáinak diagnosztikája és hibaelhárítása

Hidraulikus henger hibáinak diagnosztikája és hibaelhárítása

A teljes hidraulikus rendszer egy erőrészből, egy vezérlő részből, egy végrehajtó részből és egy segédrészből áll, amelyek között a hidraulikus munkahenger, mint végrehajtó rész a hidraulikus rendszer egyik fontos végrehajtó eleme, amely átalakítja a hidraulikus nyomáskimenetet. az erőelem által az olajat mechanikai energiává pumpálják egy művelet végrehajtásához,
Ez egy fontos energiaátalakító eszköz. Használat közbeni meghibásodása általában a teljes hidraulikus rendszerre vonatkozik, és bizonyos szabályokat meg kell állapítani. Amíg a szerkezeti teljesítményét elsajátítják, a hibaelhárítás nem nehéz.

Ha időben, pontosan és hatékonyan szeretné kiküszöbölni a hidraulikus henger meghibásodását, először meg kell értenie, hogyan történt a hiba. A hidraulikus henger meghibásodásának fő oka általában a nem megfelelő működés és használat, a rutin karbantartási munkák nem tarthatók lépést, a hidraulikus rendszer tervezésének hiányos figyelembevétele és az ésszerűtlen telepítési folyamat.

Az általános hidraulikus hengerek használata során általában előforduló meghibásodások elsősorban nem megfelelő vagy pontatlan mozgásokban, olajszivárgásban és sérülésekben nyilvánulnak meg.
1. Hidraulikus henger végrehajtási késleltetése
1.1 A hidraulikus hengerbe belépő tényleges üzemi nyomás nem elegendő ahhoz, hogy a hidraulikus henger ne hajtson végre egy bizonyos műveletet

1. A hidraulikus rendszer normál működése mellett, amikor a munkaolaj belép a hidraulikus hengerbe, a dugattyú továbbra sem mozdul. A hidraulikus henger olajbemenetéhez nyomásmérő csatlakozik, a nyomásmutató pedig nem lenge, így az olajbevezető csővezeték közvetlenül eltávolítható. nyitott,
Hagyja, hogy a hidraulika szivattyú továbbra is lássa az olajat a rendszerbe, és figyelje meg, hogy folyik-e üzemi olaj a hidraulika henger olajbevezető csövéből. Ha nem folyik ki olaj az olajbemeneten, akkor maga a hidraulikus henger is rendben van. Ekkor a hidraulikus rendszer hibáinak megítélésének általános elve szerint sorra kell keresni a többi hidraulikus komponenst.

2. Bár a hengerben van bemeneti folyadék, nincs nyomás a hengerben. Meg kell állapítani, hogy ez a jelenség nem a hidraulikus körrel kapcsolatos probléma, hanem a hidraulikus hengerben lévő túlzott belső olajszivárgás okozza. Szétszerelheti a hidraulikus henger olajvisszavezető nyílását, és ellenőrizheti, hogy folyik-e vissza munkafolyadék az olajtartályba.

A túlzott belső szivárgás oka általában az, hogy a dugattyú és a dugattyúrúd közötti rés a homlokoldali tömítés közelében túl nagy a laza menet vagy a kapcsolókulcs kilazulása miatt; a második eset az, hogy a radiális Az O-gyűrű tömítése megsérült és nem működik; a harmadik eset az,
A tömítőgyűrű a dugattyúra szerelésekor benyomódik és megsérül, vagy a tömítőgyűrű a hosszú üzemidő miatt elöregszik, ami a tömítés meghibásodását eredményezi.

3. A hidraulikus henger tényleges üzemi nyomása nem éri el a megadott nyomásértéket. Az ok a hidraulikus kör meghibásodására vezethető vissza. A hidraulikus kör nyomásfüggő szelepei közé tartozik a nyomáscsökkentő szelep, a nyomáscsökkentő szelep és a szekvenciaszelep. Először ellenőrizze, hogy a biztonsági szelep eléri-e a beállított nyomását, majd ellenőrizze, hogy a nyomáscsökkentő szelep és a szekvenciaszelep tényleges üzemi nyomása megfelel-e az áramkör működési követelményeinek. .

Ennek a három nyomásszabályozó szelepnek a tényleges nyomásértékei közvetlenül befolyásolják a hidraulikus henger üzemi nyomását, ami miatt a hidraulikus henger leáll az elégtelen nyomás miatt.

1.2 A hidraulikus henger tényleges üzemi nyomása megfelel a megadott követelményeknek, de a hidraulikus henger továbbra sem működik

Ennek célja a probléma megtalálása a hidraulikus henger szerkezetéből. Például amikor a dugattyú a henger mindkét végén a véghelyzetbe mozog, és a hidraulikus henger mindkét végén a végsapkák, a dugattyú blokkolja az olaj be- és kimenetét, így az olaj nem juthat be a hidraulika munkakamrájába. a henger és a dugattyú nem tud mozogni; A hidraulikus henger dugattyúja megégett.

Ekkor, bár a nyomás a hengerben eléri a megadott nyomásértéket, a hengerben lévő dugattyú még mindig nem tud mozogni. A hidraulikus henger húzza a hengert és a dugattyú nem tud elmozdulni, mert a dugattyú és a henger közötti relatív mozgás karcolásokat okoz a henger belső falán, vagy a hidraulikus henger egyirányú erő hatására a hidraulikus henger helytelen munkahelyzete miatt kopik.

Túl nagy a súrlódási ellenállás a mozgó részek között, különösen a V-alakú tömítőgyűrű, amely összenyomással van tömítve. Ha túl szorosan nyomják, a súrlódási ellenállás nagyon nagy lesz, ami elkerülhetetlenül befolyásolja a hidraulikus henger teljesítményét és mozgási sebességét. Ezenkívül ügyeljen arra, hogy az ellennyomás létezik-e és túl nagy-e.

1.3 A hidraulikus hengerdugattyú tényleges mozgási sebessége nem éri el a tervezési megadott értéket

A túlzott belső szivárgás a fő oka annak, hogy a sebesség nem felel meg a követelményeknek; amikor a hidraulikus henger mozgási sebessége a mozgás során csökken, a dugattyú mozgási ellenállása megnő a hidraulikus henger belső falának rossz feldolgozási minősége miatt.

Amikor a hidraulikus henger működik, az áramkörre gyakorolt ​​nyomás az olajbemeneti vezeték által generált ellenállási nyomásesés, a terhelési nyomás és az olaj visszatérő vezeték ellenállási nyomásesésének összege. A kör kialakításánál a bemeneti csővezeték ellenállási nyomásesését és az olajvisszavezető csővezeték ellenállási nyomásesését lehetőleg csökkenteni kell. Ha a tervezés ésszerűtlen, ez a két érték túl nagy, még akkor is, ha az áramlásszabályozó szelep: teljesen nyitva,
Ezenkívül a nyomás alatt lévő olaj közvetlenül az olajtartályba kerül vissza a nyomáscsökkentő szelepről, így a sebesség nem felel meg a meghatározott követelményeknek. Minél vékonyabb a csővezeték, annál több a kanyar, annál nagyobb a csővezeték ellenállásának nyomásesése.

Akkumulátoros gyorsmozgású áramkörben, ha a henger mozgási sebessége nem felel meg a követelményeknek, ellenőrizze, hogy az akkumulátor nyomása elegendő-e. Ha a hidraulika szivattyú munka közben levegőt szív be az olajbevezető nyílásba, az instabillá teszi a henger mozgását és a fordulatszám csökkenését okozza. Ilyenkor a hidraulika szivattyú zajos, így könnyen megítélhető.

1.4 Kúszás lép fel a hidraulikus henger mozgása közben

A kúszó jelenség a hidraulikus munkahenger ugró mozgási állapota, amikor az mozog és megáll. Ez a fajta meghibásodás gyakoribb a hidraulikus rendszerben. A dugattyú és a dugattyúrúd, valamint a hengertest közötti koaxialitás nem felel meg a követelményeknek, a dugattyúrúd meggörbült, a dugattyúrúd hosszú és a merevség rossz, valamint a hengertestben túl nagy a rés a mozgó részek között .
A hidraulikus henger beépítési helyzetének elmozdulása kúszást okoz; a hidraulikus henger végfedelén lévő tömítőgyűrű túl szoros vagy túl laza, és a hidraulikus henger mozgás közben legyőzi a tömítőgyűrű súrlódása által keltett ellenállást, ami szintén kúszást okoz.

A kúszó jelenség másik fő oka a hengerben keveredő gáz. Akkumulátorként működik az olajnyomás hatására. Ha az olajellátás nem felel meg az igényeknek, a henger megvárja, amíg a nyomás megemelkedik a leállítási pozícióban, és szaggatott impulzusos kúszómozgás jelenik meg; amikor a levegő egy bizonyos határig össze van sűrítve Amikor az energia felszabadul,
A dugattyú megnyomása azonnali gyorsulást eredményez, ami gyors és lassú kúszó mozgást eredményez. Ez a két kúszási jelenség rendkívül kedvezőtlen a henger szilárdságára és a rakomány mozgására nézve. Ezért a hidraulikus munkahenger működése előtt a hengerben lévő levegőt teljesen el kell engedni, ezért a hidraulikus henger tervezésekor el kell hagyni egy elszívó berendezést.
Ugyanakkor a kipufogónyílást lehetőleg az olajhenger vagy a gázfelhalmozó rész legmagasabb pozíciójában kell kialakítani.

Hidraulikus szivattyúknál az olajszívó oldal negatív nyomás alatt van. A csővezeték ellenállásának csökkentése érdekében gyakran használnak nagy átmérőjű olajcsöveket. Ekkor különös figyelmet kell fordítani a hézagok tömítettségére. Ha nem jó a tömítés, akkor levegő szívódik be a szivattyúba, ami szintén a hidraulikus henger kúszását okozza.

1.5 A hidraulikus henger működése közben rendellenes zaj hallható

A hidraulikus henger által keltett rendellenes zajt elsősorban a dugattyú és a henger érintkezési felülete közötti súrlódás okozza. Ennek az az oka, hogy az érintkezési felületek közötti olajfilm tönkremegy, vagy túl nagy az érintkezési nyomásfeszültség, ami egymáshoz képest csúszva súrlódó hangot kelt. Ekkor azonnal le kell állítani az autót, hogy kiderüljön az ok, különben a csúszófelület meghúzódik és halálra ég.

Ha ez a tömítés súrlódási hangja, akkor azt a csúszófelületen lévő kenőolaj hiánya és a tömítőgyűrű túlzott összenyomása okozza. Bár az ajakkal ellátott tömítőgyűrű olajkaparó és tömítő hatású, ha az olajkaparás nyomása túl magas, a kenőolajfilm megsemmisül, és abnormális zaj is keletkezik. Ebben az esetben enyhén csiszolhatja az ajkakat csiszolópapírral, hogy az ajkak vékonyabbak és puhábbak legyenek.

2. Hidraulikus henger szivárgása

A hidraulikus hengerek szivárgását általában két típusra osztják: belső szivárgásra és külső szivárgásra. A belső szivárgás főként a hidraulikus henger műszaki teljesítményét befolyásolja, így az alacsonyabb a tervezett üzemi nyomásnál, a mozgási sebességnél és a munkastabilitásnál; a külső szivárgás nemcsak a környezetet szennyezi, hanem könnyen tüzet is okoz, és jelentős gazdasági veszteséget okoz. A szivárgást a rossz tömítési teljesítmény okozza.

2.1 A rögzített alkatrészek szivárgása

2.1.1 A tömítés a beszerelés után sérült

Ha az olyan paramétereket, mint például a tömítőhorony alsó átmérője, szélessége és tömörítése nem megfelelően választják ki, a tömítés megsérül. A tömítés megcsavarodott a horonyban, a tömítőhoronyban sorja, csapadék és letörés található, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek, és a tömítőgyűrű összeszerelés közben egy éles szerszám, például csavarhúzó megnyomásával megsérül, ami szivárgást okoz.

2.1.2 A tömítés extrudálás miatt sérült

A tömítőfelület illeszkedő hézaga túl nagy. Ha a tömítés alacsony keménységű és nincs felszerelve tömítő tartógyűrű, akkor az kipréselődik a tömítőhoronyból, és megsérül a nagy nyomás és ütőerő hatására: ha a henger merevsége nem nagy, akkor a tömítés sérült. A gyűrű a pillanatnyi ütőerő hatására bizonyos rugalmas alakváltozást hoz létre. Mivel a tömítőgyűrű alakváltozási sebessége sokkal lassabb, mint a hengeré,
Ekkor a tömítőgyűrű benyomódik a résbe, és elveszti tömítő hatását. Az ütési nyomás megszűnésekor a henger deformációja gyorsan helyreáll, de a tömítés helyreállítási sebessége sokkal lassabb, így a tömítés ismét a résbe harap. Ennek a jelenségnek az ismételt hatása nemcsak hámló szakadási sérülést okoz a tömítésben, hanem komoly szivárgást is okoz.

2.1.3 A tömítések gyors kopása és a tömítő hatás elvesztése által okozott szivárgás

A gumitömítések hőleadása gyenge. A nagy sebességű oda-vissza mozgás során a kenőolajfilm könnyen megsérül, ami növeli a hőmérsékletet és a súrlódási ellenállást, valamint felgyorsítja a tömítések kopását; ha a tömítés horony túl széles és a horony aljának érdessége túl magas, a Változások, a tömítés előre-hátra mozog, és növekszik a kopás. Ezenkívül az anyagok nem megfelelő kiválasztása, a hosszú tárolási idő öregedési repedéseket okoz,
a szivárgás oka.

2.1.4 Rossz hegesztés miatti szivárgás

A hegesztett hidraulikus hengereknél a hegesztési repedések a szivárgás egyik oka. A repedéseket elsősorban a nem megfelelő hegesztési eljárás okozza. Ha az elektróda anyaga nem megfelelően van megválasztva, az elektróda nedves, a magas széntartalmú anyag nincs megfelelően előmelegítve hegesztés előtt, a hegesztés utáni hőmegőrzésre nem fordítanak figyelmet, és a hűtési sebesség túl gyors, mindez feszültségrepedések.

A hegesztés során fellépő salakzárványok, porozitás és hamis hegesztés is okozhat külső szivárgást. A réteges hegesztést akkor alkalmazzák, ha a varrat nagy. Ha az egyes rétegek hegesztési salakját nem távolítják el teljesen, akkor a hegesztési salak salakzárványokat képez a két réteg között. Ezért az egyes rétegek hegesztésénél a hegesztési varratokat tisztán kell tartani, nem lehet olajjal és vízzel szennyezni; a hegesztőrész előmelegítése nem elegendő, a hegesztőáram nem elég nagy,
Ez a fő oka a hamis hegesztési jelenségnek, a gyenge hegesztésnek és a nem teljes hegesztésnek.

2.2 A tömítés egyoldalú kopása

A tömítés egyoldalú kopása különösen szembetűnő a vízszintesen beépített hidraulikus hengereknél. Az egyoldalú kopás okai: először is a mozgó alkatrészek közötti túlzott illesztési hézag vagy egyoldalú kopás, ami a tömítőgyűrű egyenetlen összenyomását eredményezi; másodszor, amikor a feszültség alatt álló rúd teljesen ki van húzva, a hajlítónyomaték a saját súlya miatt jön létre, ami a dugattyú megdöntését okozza a hengerben.

Tekintettel erre a helyzetre, a dugattyúgyűrű használható dugattyútömítésként a túlzott szivárgás megakadályozására, de a következő pontokat kell figyelembe venni: először is szigorúan ellenőrizze a henger belső furatának méretpontosságát, érdességét és geometriai alakzatának pontosságát; másodszor, a dugattyú A hengerfal közötti rés kisebb, mint más tömítőformáknál, és a dugattyú szélessége nagyobb. Harmadszor, a dugattyúgyűrű hornya nem lehet túl széles.
Ellenkező esetben a helyzete instabil lesz, és az oldalsó hézag növeli a szivárgást; negyedszer, a dugattyúgyűrűk számának megfelelőnek kell lennie, és a tömítő hatás nem lesz nagy, ha túl kicsi.

Röviden, a hidraulikus munkahenger használat közbeni meghibásodásának egyéb tényezői is vannak, és a hiba utáni hibaelhárítási módszerek sem azonosak. Legyen szó hidraulikus hengerről vagy a hidraulikus rendszer egyéb alkatrészeiről, csak nagyszámú gyakorlati alkalmazás után lehet a hibát kijavítani. Ítélet és gyors döntés.